Habán Kerámia művészete

A habánok neve a haushaben - házközösség - szóból származik. Hitük és elveik miatt a 16. században a mai Svájc és Tirol területén üldözték őket, ezért csoportjaik Morvaország, majd a Magyar Királyság, főleg Felvidék és Erdély felé vándoroltak, ahol a helyi birtokos főnemesek hívására telepedtek le. Zárt közösségeket alkottak, őrizték német nyelvüket és - eleinte - szigorú rendszabályok szerint éltek. Egy részük kivándorolt Észak-Amerikába, és szűk csoportjaik mind a mai napig az archaikus németet beszélik, elutasítják a technika vívmányait - elektromos áram, autó, telefon -, és egyszerű öltözéket viselnek.

A kalandos történeteikből származnak a Habán Kerámia művészet sajátos vonásai. Ónmázas, ecsettel festett fajanszot készítettek. A fehér mázon pompásan ragyog a sárga, zöld, kék sajátos színvilág, amelyekkel eleinte a szinte csak a reneszánsz motívumokat festették. A festés óriási ügyességet és odafigyelést kívánt, mert a nyers mázra a festék azonnal rászáradt, javításra nem volt mód. A technikát Itáliából hozhatták magukkal, mert a korabeli faenzai stílus - fehér alapon reneszánsz díszekkel - nagyon hasonló ehhez. Ezek mellett sem beszélhetünk egyszerű itáliai befolyásról. A Távol-Keletről érkező egyre több porcelán hatására a fehér kerámiának szinte divatja alakult ki az európai műhelyekben, pl. Delftben vagy a Rajna-vidéken.

A magyarországi Habán Kerámia fazekasok munkássága jelentős ága az európai fajanszkultúrának. Stílusukat tekintve három nagy csoportra oszthatók. A koraiak a faenzai reneszánsz ízlésvilágát követik. A 17. század második felétől fokozatosan teret hódít a barokk. Az ekkor készült, delftinek mondott darabokban egyre jelentősebb a kék színvilág. A növényi ornamentika mellett megjelenik az épületek, címerek, madarak stilizált, dekoratív megjelenítése. A 13. században szinte elnépiesedik a Habán Kerámia. Változnak a formák, a díszítések jobban alkalmazkodnak a helyi lakosság igényeihez és kultúrájához. Ónmázas fajanszaik olyan luxuscikknek számítottak a 16-17. századi Európában, amelyeket csak a nagy főurak engedhettek meg maguknak. Ezeket a Habán Kerámia dísztárgyakat csak ünnepi alkalmakkor használták, a mindennapokban a kastélyok, püspöki, érseki paloták termeit díszítették. Az edényekre a megrendelő kívánságára gyakran évszámot, monogramot, nevet, címert festettek.

A 19. században elsősorban az erőszakos katolizálás folytán a habán közösségek vagy szétesnek - a mesterek helyi fazekasokként működnek tovább - vagy tovább utaznak keletre, majd egészen Amerikába. A fajansz technológia is eltűnik, a magyar Habán Kerámia fazekasok egyszerűbb díszítési technikákat használnak.

Üdvözlettel

Habán Kerámia - Magyar Kerámia Manufaktúra

 

HABÁN KERÁMIA - Magyar Kerámia Manfaktúra © All rights reserved Privacy Policy www.habankeramia.com